Betekintés a menüírás gyötrelmeibe. A legnagyobb örömöm, hogy olyan jó fejek vagytok és írtok nekem mindenről és nemcsak a szépet és jót, hanem a dolgok nehezebb végét megfogva a kritikát is. Ez egyenlő a második,harmadik, x-edik eséllyel,biztos nem mindenkinek adatik meg ilyesmi ebben a világban. Dáviddal január óta új élet kezdődött a Marson, ő az Enoteca-ból hozott egy olyan stílust, ami eddig nálunk nem volt jelen ilyen tisztán és ennek nagyon örülünk, ezzel többek lettünk. Én ezt a mai menő bisztrókonyha-vonalnak hívom, amit a Mák, Kistücsök, Csalogány 26 és társai képviselnek, év elején ez az irányzat domborodott ki a menünkben erősebben. De jeleztétek és én is éreztem, hogy kár lenne elveszítenünk azt a marsbéliséget, hogy az Északi-sarktól a Déliig, Japántól Romániáig mindenre lőttünk, ha meg kéne határoznom a stílusunkat, az leginkább ez a káosz, ami simán egy héten belül is jöhet. Heti ritmusunk szerint h-sz, azaz 2-3 nap a menü fölötti kotlás, ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint a főzést magát. Jövő héten Ferran Adria (EL Bulli) könyvből lesz sokféleség, de nem molekuláris malacfülhab, hanem amit a személyzetnek főznek, mert az sokkal jobb, nem? De a főzeléket is imádom, így örök dilemma a pont jó arány az extra és a hagyományos között - küzdünk és bízva bízunk..